Andód község Dél-Szlovákiában, Nyitra megye területén, az Érsekújvári járásban található, hozzávetőleg 3 kilométerre északnyugatra Érseskújvártól. A község a Cergát-Vág Kistérség, az Érsekújvári Kistérsék és az Alsó Csallóköz Települései Társulás tagja.
A falu középpontjának fekvése: É: 47°59’39” ,K: 18°06’23”
Tengerszint feletti magasság: 110 m t.f.
A község területe: 1235 ha
Előhívószám: 035
Irányítószám: 941 23
Történelem
A mai Andód őstelepülésnek története a régmúlt időkig vezethető vissza. A község területén előkerültek csigaházas kerámiák egy újkőkori településről, de bronzkori, vaskori és római település is. Feltártak szláv-avar temetkezési helyet is, valamint szláv települést a Nagy Morva Birodalom időszakából. A falutól északnyugatra a Szent György pusztánál középkori falu alapjait szántották ki. Régészeti szempontból érdekes a kálvária területe, ahol eredetileg római légiós temetkezési hely volt (kb. 110 – 350 között) és ahol az első kisebb templom is állt. A falu keletkezésének pontos időpontja ismeretlen, de tudjuk, hogy I. István király uralkodása alatt a település és környéke királyi birtok volt. Később ezeket a birtokokat a király érdemeiként Hunt és Poznan lovagoknak ajándékozta. A Poznanok családjába tartozott a Szegi – Andai ág is. Bizonyos ideig ezen a vidéken volt földesúr a soproni Amádé ispán. Az eddig ismert legrégebbi írásos emlék a településről 1421-ből származik. A 15. századból származó dokumentumok igazolják, hogy a birtok akkori tulajdonosa Ctibor volt, aki 1431-ben adománylevéllel a községet kivonta a surányi birtokból és a vágújhelyi székhelyű prépostságnak adományozta. Ezzel a település a beckói vár uradalmába került.
A 16. században említés találhatunk arról, hogy a beckói vár uradalmának egy része a Bánffy, majd később a Nyári család tulajdonát képezi. Pontosan nem tudni, hogy a település mikor került vissza a surányi vár uradalmába, mivel a birtokhatárok a török elnyomás ideje alatt nagymértékben felborultak. A török hódoltság után a surányi uradalom úgy tulajdonosa és ezzel a településé is Kaunitz Dominik gróf, morva főnemes lett. A török által feldúlt majort Kaunitz nem tudta úgy fellendíteni gazdaságilag, hogy az jövedelmező legyen számára, ezért 1730-ban az egész birtokot eladta Károlyi A. grófnak.
Műemlékek
A II. világháborúban elesettek emlékműve. A szobor nem messze a templomtól a posta mellett található.
Az I. világháborúban, 1914 és 1918 közt elesettek emlékműve és névsora. Mindkét emlékművet nem messze egymástól találják.
Római katolikus templom. A falu központjában található. Az eredet templomot 1741-ben építették, de mivel a hívők száma egyre nőtt, ezért 1858-ban kibővítették. Az eredeti harangláb fából készült, ám 1913-ban hatalmas vihar pusztított, ami a községben jelentős károkat okozott és többek közt ezt a haranglábat is tönkretette. Új haranglábat állítottak a helyébe, ezúttal már falazottat. Az utolsó jelentősebb felújítás 1970-ben történt, amikor új sekrestyét is építettek a templomhoz. 2003-ban felújult a torony, 2008-ban felújították a templom tetőszerkezetét,villanyhálózatot, ablakokat cseréltek és kifestették.
Czuczor Gergely író, a község szülöttének mellszobra 1998-ból. A központban a templommal szemben látható.
Czuczor Gergely szobra 2004 óta áll a községházával szemben, a bérlakások és a posta mellett.
Néprajzi múzeum Czuczor Gergely emlékszobával. Közvetlenül a templom mellett balra található. Az egykori iskola épületéből lett átalakítva, hogy az író születésének 200. évfordulója alkalmából összegyűjtött emléktárgyak méltó helyre kerüljenek. Az ünnepélyes megnyitóra 2002. szeptember 7-én került sor.
A község jeles szülötte Czuczor Gergely költő, bencés szerzetes. 1800. december 17-én született, szüleitől az István nevet kapta. Czuczor Gergely a szomszédos Szímő község híres szülötte, Jedlik Ányos fizikus, feltaláló és pedagógus unokatestvére volt.
Czuczor Gergely gyerekkorát Érsekújvárott töltötte, tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban végezte. Bencés szerzetesként a teológiát Pannonhalmán végezte. Tanulmányai befejezése után dolgozott mint pedagógus és a munka mellett verseket írt. Az 1848-49-ben kiadott munkái miatt bebörtönözték. Első verseskötetet halála után, 1866-ban jelent meg.
Szülőházát, ami a néhai ún. Czuczor grundon állt, 1957-ben a község lakosainak tiltakozása ellenére lebontották.
Egyház
A Szent Rozália katolikus templomot 1741-ben építették. Az eredeti templomot a hívők egyre növekvő száma miatt 1858-ban kibővítették. A templomban látható oltárkép ebből az időből származik. A templom eredeti haranglábja fából készült, amit azonban egy 1913-as hatalmas vihar, mely nagy károkat okozott a településen, teljesen tönkretett. A felújítás során új, falazott harangláb épült. 1970-ben a templom nagyobb felújításra került és ekkor épült fel az új sekrestye is.
2008-ban a templom tetőszerkezetét életveszélyessé nyilvánították, ezért bezárták és nagyobb munkálatok kezdődtek. A felújítás során kiderült, hogy a templom építésekor a mesterek nem használtak téglát, még a fagerendák boltíves támasztékául sem. A tető felújítása mellett a templom új festést és ablakokat kapott.